Kormányozza az az országot, aki ezt a játékot végig csinálja a 9000000rtrilióbiliomodik szintig.
himmel
Hallom, apa lettél.
Vagy az a másik srác?
Kormányozza az az országot, aki ezt a játékot végig csinálja a 9000000rtrilióbiliomodik szintig.
Ismét csak visszatérünk picit az IDM világába. Ismét német a hősünk, polgári nevén Sascha Ring valamikor 1999 táján tűnt fel, ekkoriban alapították meg a berlini székhelyű Shitkatapult kiadót T. Raumschmierével. (A kiadó fő profilja egyébként az IDM és a kísérleti technó.) Akkoriban még a partiorientált technó érdekelte, később rájött, hogy inkább a komponálás köti le és az IDM-ambient felé fordult.
Ellentmondásos zenész. Albumaiban igen nagy az emocionális töltet, bulijain viszont a dübörgő technó, a régi énje a vezérfonal. Negyedik szólóalbumáról, a Wallsról választottam az egyik kedvencemet, a Fractalest, ami ugyan a lemezen két, külön trackként szerepel, ám a videóban összekerültek, remek egészet alkotva.
Műfajilag valahol félúton csámborog az ambient, az IDM és a glitch között.
A Nemisrosszon mostantól csoportba verődve is beadhattok feladatot. Ilyenkor a feladatot teljesítő csapat minden tagja megkapja a beadásért járó pontszámot.
Ez még erősen gyerekcipőben járó dolog; ha valami hibát tapasztaltok vele, mindenképpen szóljatok! Vélemények, kérdések, egyebek szintén jöhetnek.
IDM-ambient után újra egy kis downtempo. Quantic, azaz Will Holland igazán multifunkcionális zenész: zongorázik, orgonán játszik, perkázik és szaxofonon is játszik. Aphex Twinhez és Luke Viberthez hasonlóan ő is több név alatt adta ki a lemezeit (Quantic, Quantic Soul Orchestra, Limp Twins). Amit még érdemes tudni róla, hogy az a Tru Thoughts adja ki a lemezeit, ahol Bonobo is kezdte a pályafutását, mielőtt a Ninja Tune lecsapott volna rá. Quantic zenéire a szélesebb tömegek azután figyeltek fel, hogy beválogatták a Time Is The Enemy c. triphop alapvetését a kilencedik Café Del Mar válogatásra.
A számomra egyik legkedvesebb tracket mutatom most meg, kicsit kevésbé loungeos mint a The 5th Exotic többi száma, ám a Majmok bolygója-related sample és magával ragadó hangulata miatt hamar belopta magát a szívembe.
Mától fogva (a web történetében szinte példátlan módon) a Himmel (és a Nemisrossz) meg tudja jegyezni, hogy be vagytok jelentkezve. Ha szerintetek ez jó, klikkeljétek be a kis checkboxot.
Ilyenkor mindkét oldalon be lesztek jelentkezve, hála a technológia abszolút csúcsát képviselő ‘SurfingBird’ cross-site autentikációs rendszernek.
Már több mint egy hete fut rafinált agyszüleményünk, a Nemisrossz. (Ezalatt az idő alatt nagy meglepetésünkre mintegy 181 beadás érkezett.) A kezdeti vezetésünket gyorsan átvette kiri, akit ádáz küzdelemben sikerült magunk mögé szorítanunk Palival, de pillanatnyi előnyünket veszélyesen gyorsan dolgozza le Orgay és kalapos.
Itt az ideje, hogy – a játék történetében először – mindenki végre megkapja a jól megérdemelt elismeréseit. :)
Minden héten kiosztásra kerül az Isteni Szikra plecsni, amit a legfrappánsabb beadás kiötlőjének szánunk. Ezen a héten ezt only kapta, a Béla a hűtőből feladat felejthetetlen megoldására. (Értsd: bár el tudnánk felejteni, de nem megy.)
Klikk tovább >> Tovább
Valamelyik nap ráírtam kossuthra a nemisrossz miatt, ő pedig teljesen jogosan reklamált, hogy hol vannak a videók. Ha lesz rá igény, akár jelentkezhetek még, heti rendszerességgel.
A Boards of Canadat sokaknak nem kell bemutatnom. Alapvetően meghatározó résztvevői az IDM és ambient szcénáknak, azon ritka elektronikus zenei bandák egyike, akiknek dalait nem lehet senki máséval összetéveszteni. Tudni érdemes még róluk, hogy rendkívül visszahúzódú életmódot élnek, nagyon ritkán adnak interjút is, és egy elhagyatott katonai bunkerből átalakított studióban dolgoznak, a Hexagon Sunban. Az albumaik a Warp Recordsnál jöttek ki, ami olyan elektronikus zenei pionírok bázisa, mint Aphex Twin, Luke Vibert (aka Wagon Christ), Autechre, Squarepusher, Prefuse 73 vagy a Nightmares on Wax.
A Boards Of Canadás hangzás lényegét nehéz megfogalmazni. Egyszerre harmonikus és diszharmonikus, hideg és meleg, elidegenítő és emlékeket felelevenítő. Egyszerre IDM, dowtempo és ambient, körüllengi valami pszichedélia is az egészet, mindezek ellenére műfajilag egyértelműen sehova sem sorolható be. Az én szívemhez igen közel áll ez a muzsika: a ’84 Pontiac Dream, a The Campfire Headphase albumról. Egyébként skótok.
Fogyasszátok egészséggel.
Ha ennek a graffitinek a készítője olvassa ezt, akkor jelentkezzen, és azonnal kiírunk neki egy feladatot a Nemisrosszon.
Függvény deriváltjának egy tartományra vett integrálja megegyezik a tartomány határain vett integrállal. Klasszikus.
Feldobta az egész napomat. :)