himmel

A beadásunk a Pink Cadillac előfeladatra (Mutassátok be milyen egy igazi buliverda!) a 2010-es Schönherz Qpán.

1976. október 9.
Hódmezővásárhely, Ady Endre utca

Épp Kútvölgy megállóhely felé készült indulni az esti motorvonat Hódmezővásárhely Népkertről, amikor Farkas Ferenc üzemvezető a munkától fáradtan nyitotta ki a vasút melletti lakásuk ajtaját. Kibontotta a postaládában talált levelet, és rögtön tudta, hogy ez a nap különleges nap lesz. Újra kiválasztották őket: ismét rendelhetnek autót.

Egy percre az egész családot elöntötte az álmodozás.

Almazöld – mondta neje, Ilona. – Legyen almazöld. De ha az nincs, akkor legyen okkersárga.

Másnap lelkesen álltak sorba az Országos Takarékpénztár helyi fiókjában. Az ügyintéző átnyújtott egy űrlapot. Kitöltötték és lepecsételtették.

Úgy három év múlva, egy februári hajnalon csípős szél fújt a panelházak között a Szamarszkaya oblaszty egyik Volga melletti városában, Togliattiban, amikor Szemjon Vasziljevics Balukin eltaposta füstszűrős Iszkra cigarettáját a kocsma előtt, és elindult a Volzsszki Avtomobilnij Zavod felé. Az üzem ajtaja feletti plakáton egy vadonatúj, szögletes lámpás Pjatyorka képe virított, de valójában odabent még mindig a tíz éve szinte változatlan Kopejkákat rakták össze.

Húsz perc múlva már végzett is a nap első minőségellenőrzésével. Rémes ez a szín – gondolta, miközben a VAZ-2101-est továbbgurították. – De nekem aztán mindegy.

Az Oroszországban Kopejkának, vagy Zsigulinak becézett “kereklámpás” VAZ-2101-eseket Magyarországon Lada 1300 típusjelzéssel hozták forgalomba.

A VAZ-2101-eseket a 124-es Fiatról koppintották, de az eredeti típustól eltérően már felülfekvő vezérműtengelyes motort kaptak. A motorházban még ennek ellenére is elfér egy fél disznó.

Amikor megérkezett a levél, hogy a Merkúrban várja őket az új autó, Ferenc útra kelt fiával, Gáborral együtt. Lánya, Farkas Gyöngyi éppen negyedévesként készült a vizsgaidőszakra Budapesten, a Műszaki Egyetemen, így ő nem mehetett velük. A sors kárpótlásaként később abban az évben évfolyama, a IV. H+M másodszorra is megnyerte a kar már nyolcéves hagyományaként megrendezett Schönherz Vándorkupát.

Már kora tavasz volt, de a debreceni telephelyen mégis cirokseprűvel verték le a munkások az udvaron álló Ladákról a havat, amikor Ferenc és Gábor megérkeztek. Egyikük sem volt almazöld, de ez három év várakozás után teljességgel jelentéktelen részletkérdésnek tűnt.

Bent az épületben, az időjárástól viszonylag jobban védve, sok másik hasonló gépjármű között állt az a Lada, amit végül választottak. A szervízkönyv szerint a bal hátsó kerék defektes volt, de úgy tűnt, kijavították, mert nem volt leeresztve. Farkas Ferenc beült, méretre állította a biztonsági övet, megigazította a tükröket, háromnegyedig kihúzta a szívatót, és зажигание állásba fordította az indítókulcsot. Az 1.2 literes motor egy újszülött minden dühével ordított föl. A вода feliratú mutató jólesően hideg hűtővizet jelzett, de a másik oldalon a valahol 0 alatt remegő üzemanyagszint nem vetített előre sok jót. Ferenc kövér gázt adott, lassan felengedte a kuplungot, és a kocsi lassan megindult a Gábor által vezetett Skoda S100-as után.

Az autó a telephely ajtajában fulladt le először, de végül valahogy sikerült kihúzni az első benzinkútig.

Így indult el útjára Vászka, az Elpusztíthatatlan.

Úgy négy évvel később, Magyarország különböző pontjain elkezdtek megszületni a Himmel csapat tagjai.

Az indítókulcs helye bal oldalon, az index bajuszkapcsolója mögött van. A váltó négysebességes. A később beszerelt kazettás rádió csehszlovák gyármány.

A nagy számban gyártott Ladák elég jól dokumentáltak voltak. Ez itt egy Lada-hogyan tovább? című, külön vásárolható szerelési útmutató.

Az autó élete során kétszer változott meg a magyar rendszámok formátuma.

A feliratok a műszerfalon orosz nyelvűek, lásd Kilométer per Csász és Voda. A kilométerszámláló óvatos becslések szerint eddig háromszor fordult körbe.

Vászka minden egyes alkatrésze eredeti volt egészen 2009 teléig, amikor a hűtőrácsot és motorháztetőt egy karambol miatt cserélni kellett. Ezen az indexbúrán még mindig jól olvasható a Сделано в СССР felirat. Készült a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében.

A Ladák szellőzését a jellegzetes, kifordítható “elefántfül” ablakokon kívül leginkább semmi sem biztosította. Az ablakok gondoskodtak az autó pofonegyszerű ellophatóságáról is, Vászka ablakára ezért hamar biztonsági kiegészítések kerültek. Külső tükör a kor eszméinek megfelelően kizárólag bal oldalon van.

2009. július 29.
Budapest, Vágóhíd utca

Letűnt korszakok jelképei.

Vászka az irányításunk alatt éppen párhuzamosan parkol a Baross téri felüljáróról jobbra, a Keleti felé kanyarodó sávban. Tibi, a panda másnapos, ezért pihen.

Vámosgyörk felé hajtunk az M3-as autópályán, fullasztó hőségben.

Életünkben először járunk Gyöngyöshalászon, ami egy igazán megigéző hevesi falu.

Kinyittatunk egy felújítás alatt lévő pizzériát, ahol felvesszük a saját rendelésünket, aztán félreértetjük magunkat.

Rövid piknik egy gyöngyöshalászi illetőségű munkagép mellett. Konfliktusba kerülünk a helyiekkel, a vita később szexuális felhangokkal dúsul, majd hirtelen abbamarad.

Túl sebes, túl rövid.

Mért nem ruhában alszik a srác? – kérdezi kíváncsian Tibor.

Pepi és a Stylaw szabadtéren zenél az EFOTT első napján.

Adri megbünteti Lameront egy vélt, vagy valós ballépése miatt.

Miben, pontosan?

Menyus fokozott biztosítás mellett alszik a hotel halljában az EFOTT utolsó napján.

Hazafelé tartunk. A huszonkilenc éves Vászka 9 liter körüli fogyasztással, 140 kilométer per órás csúcssebességgel, bármiféle műszaki hiba nélkül tette meg a Szeged-Budapest-Vámosgyörk-Gyöngyöshalász-Gyöngyöshalász-Füzesabony-Gyöngyöshalász-Debrecen-Budapest-Szeged távot.