UAAÁ

Aki nem rendelkezik egy kis humorérzékkel, illetve nagyon nem bírja a TÖMÉNY káromkodást az ne nézze meg az alábbi linket. ( én szótam )

Kezdésnek egy kritika, ha elolvastad, még mindig dönthetsz úgy hogy kihagyod ezt a videot az életedből :)

 Politika, kabaré, nagyárpi, nagyárpi

Zsigeri dühből született darab a tahók kedélyes valóságshowjáról,
a magyar közéletről, balliberális színházlátogatóknak. A Krétakör társulat
a paradicsommal is megdobált Hazámhazám után tovább fejleszti közéleti
színházát. A szalonnázós magyar mentalitást kifigurázó zenés darab
előadásaira csak tumultuózus jelenetek árán lehet bejutni.
Hofi Géza meghalt, Sas József vállalhatatlanabb, mint valaha, Jancsó Miklós
pedig nem viszi tovább a magyar közéleti jelenségeket rugdosó Kapa-Pepe
duóját. A politikai kabaré valójában csak rövid átmeneti időszakokra betöltött
piaci résébe most a legmeglepőbb helyről nyomakodott be újabb piaci szereplő.
A független színház világából.
A Hazámhazámmal a jobboldal engesztelhetetlen dühét, a ballib tábor
összekacsintós lelkesedését és a művészeti élményt kereső közönség
döbbenetét kivívó Krétakör társulat új darabja ugyanis már közelebb van
a politikai kabaré, mint a színház műfajához. Mindez azonban nem baj,
ha az ember nem mély, kiérlelt gondolatokat vár, hanem kész befogadni
a pillanatra reflektáló szkeccseket is.

Hatszáz sms
A Feketeország ugyanis olyan hatást kelt, mintha a szerzők újságolvasás és
híradónézés közben pattantak volna fel, hogy zsigeri indulatukat vagy
megrázkódtatásukat egy-egy jelenet megírásába fojtsák. Az újságírásban
megszokott, a drámától viszont idegen munkamódszer nem egyszerűen a
kritikus feltételezése: az előadás után a rendező, Schilling Árpád elmondta,
darabjuk valóban ekképpen született.
A társulat egy zempléni faluban gyűlt össze, hogy 600 sms-hírrel felszerelkezve
megalkossák a magyar közéleti-politikai eseményeket kifigurázó, a hírekre
reflektáló Feketeországot.
A cím Babits hasonló című versére utal. A költő komor víziója jelenti egyébként
a darab legtávolabbi asszociációját. A színészek felett elhelyezett plazmamonitoron
ugyanis – a közönséget folyamatos táska- és zsebtapogatásra ösztönző módon
– sms-hang kíséretében rövidhíreket jelenítenek meg az éppen folyó jelenet
apropójaként.
A plazmamonitor egyébként a színpad egyetlen dinamikusan változó része.
A darab végig steril, debilitásában is szuggesztív térben játszódik. A mályvaszínű
szövettel borított falak, az egymás mellett sorakozó ajtók, a mennyezet alatt futó
mackómintás csík, a magasan elhelyezett kilincsek, a fehér padló egyszerre
emlékeztetnek gyerekszobára, nótaműsor stúdiójára, de leginkább mégis egy
valóságshow-helyszínre.

Bazmeg, de jó fejek vagyunk
A színészek is a Villa-hangulatot erősítik: miközben az előadás során
estélyikben parádéznak, sűrűű bazmegolások közepette szerelik meg az
ajtó fölötti kapcsolószekrényt, egy kalapáccsal. Produkciójuk lényege van
benne a nyitójelenetben, ahol a finoman felöltözött, de rafinált fülledtséggel
helyet foglaló hölgy ügyes szájmunkával leszopja a klarinétját, a kínosan hosszú
procedúra végeztével játszik két hamis taktust az örömódából, majd zsanettes
önteltséggel kivonaglik a színpadról.
A Krétakör aktuálpolitikai darabja tobzódik a primér provokációkban: előbb-utóbb
megismerkedünk az összes színész farkával, a "zsiráf kurva anyját" pedig a
legfinomabb megjegyzések közt van.

Több mint tévé, kevesebb mint színház
A kellően nyitott néző hamar rájön, hogy nem összefüggő történetet, hanem a
monitoron bejátszott hírekre reflektáló jelenetek sorát látja. Szó van a móri
mészárlásról, Simek Kittiről, Bácsfi Diánáról (valódi neve Boglárka),
Fazekas Róbert pisilős sztorijáról, az EU-választásról, de leginkább a látszatában
européer, valójában provinciális, ölben szalonnázós magyar mentalitásról.
A kabaré jelleget a meglepően jól megírt és előadott zenés betétek is erősítik.
A nemzeti érzelmű színházlátogatók a melódiák ellenére sem fognak rajongani a
darabért. A balliberális értelmiség (Réz András a második sorban!) azonban jól
szórakozott a hangsúlyosan provokatív, kritikus és politikailag a Hazámhazámnál
valamivel kiegyensúlyozottabb jeleneteken.
A Feketeország mégsem sorolható egyszerűen a politikai tréfák közé. A jó színészi
alakítások, a darabot elemelő záró monológok, és a kritikusokat sarokba szorító,
szenvtelen kedélyességgel előadott, korrekt önműelemzés a tévéműsoroktól azért
szokatlan súllyal töltik meg az előadást.

Földes András

 

A link itten van e:

 

                   http://youtube.com/watch?v=HAgNxHolGOQ      ( 18+!!!44)

4 komment Szólj hozzá vagy trackbackelj ránk vissza

  • írta Malyer | 2007. december 29-én este | Link erre a kommentre

    Ha jól emékszem, akkor a kolibri-pincében volt egy hasonló színdarab, de a címére nem emlékszem, azis ilyen ‘zsigeri düh’-alkotás volt.

  • írta sopte | 2007. december 29-én este | Link erre a kommentre

    hát ez majdnem alap a krétakörnél. például még megy a jég c. darabjuk a trafóban. mondjuk az ennyire nem kemény, mint ez a jelenet, de ha sok pucér embert akartok látni különböző dolgokat csinálni egymással…

     

    különben érdekes kommentek vannak a videóhoz.. 

  • írta sopte | 2007. december 29-én este | Link erre a kommentre

    jaj, és itt van még egy-két darabja a feketeországnak, csak a teljesség kedvéért. 

  • írta pali | 2007. december 30-án este | Link erre a kommentre

    egyébként voltmár, kartács prezentálta valami ünnepi hangulatú délutánon pár hónapja.

Szólj hozzá  

Figyulim! Amit ide írsz, azért vállalod, hogy te vagy jogilag a felelős. Sajnos van olyan ember az interneten, aki képes érte beperelni. Ne árts.