“Every where is war, and cry”- Mbvobe Abbo

Pár napja megkérdeztem egy fekete barátomat, hogy milyen volt az élete Bogotában, és nem válaszolt, de vett nekem egy könyvet, és azt mondta, hogy olvassam el mert ebből megtudom hogy mi folyik afrikában.

4 Nap alatt elolvastam, és gondolatok ezrei járták át a fejemet.

A könyvet, Ishmael beah írta, aki Sierra Leonéban született Mattru Jong falujában, és az ottani fegyveres konfliktusokban elszakadva szüleitől két év bujkálás után besorozták a Sierra Leonei Nemzeti Hadseregbe, és életéért harcra kényszeríttették egy valószínűleg olyan felesleges háborúba, mint azon háborúk manapság amik az olajról, a pénzről a gyémántról, a politikáról, vagy a drogról szólnak, és azért folynak.

Tizenöt évesen talán több embert ölt meg, és több tapasztalatot szerzett a háborúkról, és túlélésről, gyilkolásról, mint a legnagyobb túlélők (Bear Grills a Discoverin) vagy Gunnery Sergeant Harthmann ( akinek a neve ismerős lehet egy 7.62mm es Full Metal Jacket filmből.). Mind ezek ellenére vissza tudott térni 16 évesen a civilek kőzé, (vagy ahogy ő a könyvében hívja őket 15 évesen a tutyimutyi civilek) és diplomázott az ENSZ New York-i egyetemén a CAW (Childrens at War) szakon.
 Mikor elolvastam a könyvet hasonló érzések törtek rám mikor megláttam életem első háborús filmjét, a Ryan közlegény megmetésé-t.
Persze a film ehhez a könyvöz képest reggeli matiné a TV2-n.
 Rendkívüli hűséggel, és saját tapasztalataival osztja meg történetét, és véleményét a háborús helyzetről Afrikában, a Gyerek katonákról, és a rájuk nehezedő teherről.

A könyv számomra rendkívül megható volt, és ijesztő azon szempontból, hogy mikre képes egy gyerek, ha halálfélelme van, ha éhezik, vagy ha éppen gránátok robbannak fel tőle két lépésre.
 Ishmael néhol kegyetlenül naturalista módon ábrázolja azt a helyzetet, és világot, ami őt körülvette 1992től 95ig.
 Majdhogynem leestem a székről, amikor belegondoltam, hogy úr isten, ez a gyerek az életéért embereket ölt, amikor én a nagypapámmal néztem a Forma 1et, és vérigsértődtem amikor nem kaptam meg a legújabb Lego tűzoltóautót.
Nem kicsit elszégyelltem magam, mert ráeszméltem, hogy bazdmeg ezek a gyerekek, vagy ezeknek a katonáknak a gyerekei ugyan abban a helyzetben vannak most is a világ számos pontján, és én ismét mérges vagyok, amikor nincs kesem cigire, vagy nemtudok elmenni a SZIN re mert muter nem ad rá levestésztát. Belegondoltam, hogy azon geci szerencsés emberek közé tartozom, akik jól élnek, nem részesei háborús konfliktusnak, vagy nem éheznek, és tudnak olvasni, van tető a fejük felett, és ÉLNEK.
 
Rendkívül jó könyv, és ajánlom azoknak, akik némi empátiát, és érzékenységet mutatnak szociális irányokba, de azoknak is ajánlom, akiket érdekel a téma.

Ma lettem figyelmes egy klippre a tube-on. Nem fogok róla beszélni, mert magáért beszél.

Ishmael Beah jelenleg az ENSZ CAW-al dolgozik, és szerte a világban tart előadásokat, a gyerekekről, akik háborúban élnek, vagy részesei annak.
Ha jól tudom, 2005 ben Magyarországon is látogatást tett az AfroAid fesztiválon előadástartóként.

A köny írója:

Kíváncsi vagyok a véleményetekre a témával kapcsolatban.

Bob Marley szavaival zárnám a szövegem:
Until the philosophy which hold one race superior
And another
Inferior
Is finally
And permanently
Discredited
And abandoned –
Everywhere is war –
Me say war.

Until the color of a man’s skin
Is of no more significance than the color of his eyes –
Me say war.

17 komment A kommenteket és trackbackeket lezártuk.

  • írta NqM | 2008. augusztus 20-án este | Link erre a kommentre

    totally agree.

  • írta miszkot | 2008. augusztus 20-án este | Link erre a kommentre

    igaza volt Goycinak veled kapcsolatban..totally respect.

    (elolvasnám a könyvet-léccilécci:D )

  • írta ines | 2008. augusztus 20-án este | Link erre a kommentre

    A könyv meg a téma iránt felkeltetted az érdeklődésemet, de hozzászólni nem tudok mert az egészről alig tudok valamit. Viszont maradt egy fehér folt. Hogy kapcsolódik ez az egész Bogotához?

  • írta edward | 2008. augusztus 21-én este | Link erre a kommentre

    Nicsak, lehozta az Index is. :) Tök faszán összefoglaltad, nagyon korrekt lett.

    Az a baj, hogy nem érzem úgy, hogy bármit is lehetne kezdeni ezzel. Szégyellni nem akarom magam, mert nem az én döntésem, hogy a szegedi gyermekkórházban születtem, és nem Chittagong valamelyik putrijában, vagy egy afrikai faluban. Ez így alakult.

    Igen fless, hogy egy srácot, aki élete tizenöt évét végiggyilkolta, hogyan a francban lehet kinevelni ebből. Erre igazán kíváncsi lennék.

    A Bob Marley idézetet viszont nem értem a végén, tudtommal itt az egyik őrült fekete kalasnyikovlóbáló csapat öli a másikat, hogy jön ide a faji diszkrimináció?

  • írta goyci | 2008. augusztus 22-én hajnalban | Link erre a kommentre

    Ed, ez egy kicsit ugy hangzott, mintha azt uzenned Ishmaelnek, hogy: "pech"….

  • írta edward | 2008. augusztus 22-én délután | Link erre a kommentre

    Pedig nem azt mondtam, hanem azt, hogy nem érzem úgy, hogy tudnék valamit kezdeni ezzel. :)

  • írta Malyer | 2008. augusztus 22-én este | Link erre a kommentre

    Párdon a késedelmes válaszért, de nem voltam netközelben.

    Szóval Bob M. idézet: Rengeteg Afrikai háborút, konfliktust a faji megkülönböztetés indított el (Ruanda Hutu-Tuszi háború és genocídium, Zimbabve törzsi háborúi, stb.)
    És ebben a helyzetben nem a fekete-fehér ellentétre kell gondolni, hanem inkább a Törzsi, származásbeli ellentétekre, legalábbis afrikán belül.

    Ed: Tudsz segíteni, bár az eféle segítséghez inkább elhivatottság, türelem, és idő kell.
    Ha érdekel, vagy ha nem, akkor is nézz szét itt: AfroAid-magyarország.

    Mondtad, hogy kíváncsi lennél, hogyan lehet kinevelni (bár ez inkább rehabilitáció)
    No ez volt az ottani első kísérlet ennek a felszámolására, és több keveseb, de inkább több kudarcal végződött, vajd sikerekkel folytatódott mert:
    Sok gyereket nem tudtak elhelyezni a rehabilitáció után családoknál, mert vagy féltek tőlük, vagy nem volt család, vagy egyéb problémákba ütközött a dolog, és így visszakényszerültek, vagy visszaszöktek katonának.

    Mivel Sierra Leone ban csak 2000- ’02 ben állt vissza a rend, mert puccs puccsot követett, rengeteg gyerek a rehabilitációs központok kapujából csatlakozott vissza megint a hadsereghez, vagy a lázadókhoz (RUF), mivel a harcok 1997ben már Freetown ban zajlottak, a fővárosban ahol ezeknek a központoknak a zöme volt.

    Mondtad, hogy kíváncsi lennél, hogyan lehet kinevelni (bár ez inkább rehabilitáció)
    No ez volt az ottani első kísérlet ennek a felszámolására, és több-kevesebb, de inkább több kudarccal végződött, majd sikerekkel folytatódott, mert:
    Sok gyereket nem tudtak elhelyezni a rehabilitáció után családoknál, mert vagy féltek tőlük, vagy nem volt család, vagy egyéb problémákba ütközött a dolog, és így visszakényszerültek, vagy visszaszöktek katonának.

    Mivel Sierra Leone-ban csak 2000- ’02-ben állt vissza a rend, mert puccs puccsot követett, rengeteg gyerek a rehabilitációs központok kapujából csatlakozott vissza megint a hadsereghez, vagy a lázadókhoz (RUF), mivel a harcok 1997ben már Freetown-ban zajlottak, a fővárosban, ahol ezeknek a központoknak a zöme volt. (Később aztán Britt békefenntartó csapatok visszaszorították a  frontot.)
    Egy kis rész a könyvből, amikor ezeket a srácokat, (köztük az írót is) kimenekítik a frontról, először egy kis udvarban gyűjtik  össze őket, ahol elkövették a szervezők azt a hibát, hogy a két ellentétes oldalon harcoló gyerekeket egymásközé engedték. Ez kitudódik, és bajonettekkel esnek egymásnak, és vagy 4-6 gyerek meg is hal a dologban, amit, a tapasztalatlan rendőröket meg megverik (!!!) a gyerekek, amikor meg akarják fékezni őket, így marad a könnygáz, meg a gumibot.
    A rehab. központ vezetőit, ápolóit, foglalkozásvezetőit az első 3-4 hónapban rendre elverik, mert nem akarnak olyan dolgot tenni, amit a fönt említett nyápic civilek ajánlanak nekik, de később finomodik a gondozók módszere, és marha jó eszközökhöz folyamodnak hogy leállítsák az ilyen, vagy ehhez hasonló dolgokat.

    Egy szó, mint száz, nagyon jó könyv.

     

    Bogotá: Ott született a barátom, és ő mesélt arról, hogy ott egészen más az élet, mint itt. Szomáliában is volt, meg Kongóban is hosszabb ideig, mert busz sofőr volt, és sok helyre eljutott afrikán belül,  rengeteg tapasztalatot szerzett, és sokat látott ember. Ja, és ő mondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben egy csokibarna nő is el tud pirulni, de csak kevesek veszik észre. :-D

    MiszKot: A könyv megjelent magyarul, azthiszem az Alexandra könyvesház gondozásában, kb 3500ft, de nem túl jó minőségű kiadás sajnos, mert ragasztott, és nem fűzött könyv. Esedeznek szét a lapjai. És köszi^^
    De persze ha visszakapom a könyvemet, odaadom szívesen.

  • írta trb | 2008. augusztus 24-én este | Link erre a kommentre

    Én most rendeltem meg Booklineról 2 384 Ft -ért.A minőségét illetően remélem nem lesz rosszabb mint az angol.

    Arról is lehetne threadet indítani, hogy ugyan az a könyv külföldön, miért jelenik meg olcsóbban és igényesebben, mint itthon…

  • írta csigusz | 2008. augusztus 24-én este | Link erre a kommentre

    talán a darabszám miatt?

  • írta Malyer | 2008. augusztus 24-én este | Link erre a kommentre

    Nagymamám könyvkötő volt, és elmondta erre a kérdésre, hogy körülbelül 4-5munkaórával tovább tart fűzött jó minőségű könyvet készíteni, és bár az ára így maximum 50-100 forintal lessz drágább, több idő elkészíteni. Bár nemtudom, hogy ebben a szakmában 5óra plussz meló mennyit számít.

  • írta kz | 2008. augusztus 25-én hajnalban | Link erre a kommentre

    Én se értem, miért ezt a könyvet vette neked a haverod, amikor Bogotáról kérdezted, tekintve hogy az egy másik földrészen van, és ha jól tudom Dél-Amerikában nem akkora divat gyerekhadsereget tartani. Én inkább az "Isten városa" c. filmet ajánlottam volna, mégha nem is hiteles, de önmagában is nagyon jó film.

    A Bob Marley idézet helyett én inkább valami Cranberriest ajánlanék mondjuk, de most lusta vagyok keresni :) . A Sierra Leone-i polgárháborút nem faji és etnikai különbségek, hanem a gyémántbányászat feletti befolyás robbantotta ki. 

  • írta Malyer | 2008. augusztus 25-én délelőtt | Link erre a kommentre

    Nem említettem, hogy a Sierra Leonei háború az etnikai különbsaégek miatt robbant ki, (bár volt ebből feszültség a háború alatt.)
    Emellett megemlítettem a gyémántot is mint háborús ok, és nem véletlenül adtam hozzá a Bling-videót.

    Igen, idézhettem volna a cramberries valamelyik számából, vagy idézhettem volna a Koránból, vagy a Bibliából, vagy a Kisvakond nadrágja könyvből is, én Bob Marley-t idéztem, mivel nem csak a Sierra Leonei probléma kapcsán indítottam a threadet, csupán kiemeltem, és bemutattam egy róla szóló könyvet. Ugyan úgy érinti a thread tartalma mind azon háborúkat, belső konfliktusokat, és lázongásokat amik a világ másik helyein zajlanak, más okok miatt.

    Bogotában valóban nincsenek gyerekhadseregek, Jóbarátom Bogotából afrikába ment dolgozni, (majd pár ország után itt kötött ki.). Az, hogy Bogotát kérdeztem tőle csupán tudatlanságomból adódott, mivel úgy tudtam, hogy afrikában van. ő meg levágta, hogy afrikáról érdeklődöm. Így nem a The Vengeance of the Sungod-ot adta ide. Deha flusztrál (dehülye szó ez.) a dolog, kifaggathatom őt bogotáról is.
    És holnap pótvizsgám van áááá félek.

  • írta goyci | 2008. augusztus 25-én délután | Link erre a kommentre

    Malyer: :) 

  • írta McKey | 2008. augusztus 26-án délután | Link erre a kommentre

    Mielött felkarolnánk minden afrikai kis csemetét (egyetértek kellene, de) nem kellene nálunk megtanítani minden gyereket olvasni-számolni és egyáltalán megnevelni, hogy ne bandázzanak, ne adj Isten hogy ne öljék meg az osztálytársukat?

  • írta miszkot | 2008. augusztus 26-án délután | Link erre a kommentre

    kz: az a film tényleg isteni, de én úgy tudom, hogy igaz történeten alapul, szóval elég hiteles..(de lehet csak én vagyok túl hiszékeny városi patkány)

     amúgy ez egy kvajó thread, Malyer jól összeszedte, még zenei aláfestést is kreált hozzá (miközben olvasgattam dúdoltam Bob Marleyt magamban:)) nekem nagyon tetszetősnek bizonyult..szóval köszönöm:D

    Malyer:sikerült a vizsga?

  • írta Malyer | 2008. augusztus 26-án este | Link erre a kommentre

    Hátttőőő kb 48%os lett, és van még egy matek szóbelim… holnap… (azt egyébként úgy hogy kell elképzelni???)
    És köszönöm :)

  • írta Malyer | 2008. augusztus 27-én este | Link erre a kommentre

    Átmentem JÍÍÍÍ :D