2006 július posztjai

A kedvenc városom

Villamosok és kereszteződések a kedvenc városomban: kepecske (A villamos legább öt percig ott állt.)

Óbazmeg

Erre nem tudok mit mondani.

“We are all sluts, basically”

A múltkori Lali poszt-szülinapi fieszta olyan jól sikerült, hogy mindenképpen igényel még egy posztot a megfelelő dokumentálása.

A problémák ott kezdődtek, amikor eleredt az eső, és Lalival úgy döntöttünk, hogy csak másnap reggel megyünk le Debrecenbe. Ezután kipróbáltuk a pecsétet minden lehetséges felületen (ex libris-ként tök szép). Majd fogadtunk Zolival egy Bacardiba, hogy nem meri belenyomni az indexébe. A Bacardi finom volt.kepecskeNéztünk egy kis Félelem és Reszketést, hogy meglegyen az alaphangulat, és vicces volt, hogy a rendőrök narkó-előadásán pont a vetítővászonra került a Gergő által a monitorra nyomott kicsiny felirat. Habár ez a képen sajnos egyáltalán nem látszik.kepecskeMajd lementünk a koli lépcsőjére iszogatni, ahol is összehaverkodtunk Paullal (CAN) és Vittorioval (I) a multikulti juppiság nevében. Amikor csatlakozott P.Tóth Andris, Zod és két ír srác is, akkor fény derült pár alapigazságra is, miszerint mindenki egy büdös ribanc. (Ezért dolgozik Paul itt és nem máshol.) Valamint kiderült, hogy hogy kell kiejteni Dublin ír nevét (Baile Átha Cliáth). Sőt, az ír srác (lehet, hogy részeg volt a fincsi pálinka után) kijelentette, hogy a magyar lányok a legszebbek, az írek kövérek és szőrösek. Ittunk még velük egyet Magyarország második legjobb söréből (szavazás után a Soproni lett az). Nagyon tetszett nekik is a pecsétes történet, Paul kért is egyet az útlevelébe.kepecske Ezt egy pár percig nem hittem el, hogy megcsináltuk. De ő igazán lazán fogta fel. “Hey, as long as I’m out of this country, it’s okay.” Végülis igaza lehet, és tök szépen és hivatalosan mutatott benne az Óbazmeg felirat, bár az eleje kicsit halvány lett.

Sajna az este további részében a Zoli által és általam képviselt magyar csapat kikapott a multinacionális csocsó-válogatottól. A kopasz Paul örömében ki is jelentette, hogy most ő lesz Zidane és lefejelte Vittoriót, persze csak viccből. :)

Celebration!

Most hogy 3. helyen hoz minket a
google
az óbazmeg kulcsszóval épp ideje, hogy a kifejezés megalapítójának Kossuthnak ünnepélyesen átnyútsuk a mellékelt képen ábrázolt pecsétet, amúgyis mostanában van a szülinapja.

kepecske Tovább »

A bogyó, az eki, a laszti, és Lacerda, a portugál fotós

Nem fogjátok elhinni, mi történt velem a minap. (Minden rossz stand-up comedy így kezdődik.) Barátságosan és kvázi boldog-elégedetten pörgök Anima koncert végére, erre odajön egy galléros pólós, gömbölyű nyakláncos csávó.

galléros pólós, gömbölyű nyakláncos csávó: Figyu, nem tudsz nekem segíteni?
barátságosan pörgő, Raoul Duke-szemüveges Csabi: izé, biztos, mittomén (ekkor kezdtem sejteni, hogy már megint miről van szó) de hát mégis, miben?
galléros pólós, gömbölyű nyakláncos csávó: Hát, bogyó kéne, vagy eki.
Csabi (csalódva a világban): Bazmeg, de hát mért? Most nincs is rajtam sapka! Ennyire dealernek nézek ki?!
csávó: … mér, nem ez az első alkalom? :)

Hát nem.

Gondoltam, megírom ezt nektek a Himmelre, és miközben a kockulós pultnál várakozok, odajön egy rasztahajú, ajakpiercinges csaj.

rasztahajú, ajakpiercinges csaj: Figyu, nincs lasztid?
a világban csalódott Csabi: …mi?! Laszti?!
rasztahajú, ajakpiercinges csaj: Igen, laszti.
Csabi (némi kötelező permutáció után): Te ugye drogot akarsz tőlem venni?
csaj: Hát, igen.
Csabi: Hát, az sajnos nincs. Keress egy másik napszemüveges srácot.
csaj: Oké.

Kossuthnak!

kepecske
Gyere le sört inni!

Egy kis ötlet…

Egy kis ötlet eddynek a reklámszöveg íráshoz a low budget világából. Különösen
Amsterdamot ajánlanám.

p.s.: Persze köszönet a Homárnak!

Ez most munka volt

Egy-másfél óra alatt sikerült létrehoznom életem első japán nyelvű levelét. Remélem, az van benne, amit én gondolok. :)
kepecske

Vitajte v klube

ESIK! Zuhog, szakad, ömlik, dörög, csörög és kattog. A sátor egy tócsa közepén áll. A fesztivál sártengerré változik. kepecske
Ennyit a tegnap estéről. Szerencsére mára megnyugodtak a dolgok. Eltekintve attól, hogy emberek háromméteres zavaró őslényeknek öltözve parádéznak a réten.

A párbeszéd, ami végleg feltette a pontot a tegnap este feelingjére:

Srác (galléros pólóban, angyali boldog mosollyal az arcán): Te, figyu, nincs eladó bogyód?
Én (boldog önkívületben tengődve a pikung-csikung hangokkal fűszerezett pöccögős tücc tengerében, aztán igencsak meglepődve): …mi? Hahahahaha! Nincs.
Srác (továbbra is vigyorogva): Hehe, akkor bocs.
Én (tökéletesen értetlenül): …de hát miért?! A sapka miatt?!
Srác: angyali boldog mosollyal az arcán bólogat, majd odamegy egy simlit és napszemüveget viselő, gyanúsan arconpörgő sráchoz – sajnos, mint kiderül, neki sincs eladó bogyója.kepecske

Építsünk autót, apu – mondta Karl

kepecske Hát, a szobatisztaság eddig rendben van. A Mo’Horizons pedig valami elképesztő volt. Amikor az első brazil szamba-jellegű zene után betolták szinte ugyanazt drum and bass alappal, akkor eldöntöttem, hogy ez életem harmadik legjobb koncertje. Amikor egy óra múlva a hangulat tetőpontján lejátszották a Prodigy-től (!) az Out of Space-t, az emberek két kézzel elhajították az agyukat és a fürdőruhás lányok elkezdték szertelocsolni az ásványvizüket, akkor Lacival (a szamoai ügyvédem) egyetértésben eldöntöttük, hogy ez most előlépett a második helyre. Arra már nem emlékszem, hogy mikor lett az első, de kétségkívül az lett. Amikor idejöttem, kicsit féltem, hogy kinőttem a fesztiválozós hangulatból, de lehet, hogy még bele se jöttem.

kepecske
Sajnos viszont nem játszották a portugál Hit the Road Jack feldolgozást, és a német DJ-arc (Ralf) nem tudta fejből a szövegét sem, úgyhogy elkértem az email-címét, azt mondta, majd elküldi. Állítólag a brazil énekesnőjük írta teljes egészében.
kepecske
A mai nap tervezett programja: napozás árnyékban, alvás estig, utána Yonderboi és agyleolvasztás. Csigusz szeretetteljes üdvözletét küldi nektek.

Linkek és képek:

fesztiválozó arcok, na meg mi :)
Shingo munka közben
Okino Yoshihiro, ugyanez :)
Ken, ugyanez :) Tovább »